SZERETNÉK
Szeretnék
szád sarkában álomízű
nyálcsepp lenni
emlékeztetni éjszakák
nappalok küszöbén
a bátortalan hajnali fényre.
Ébredés után
párnádon maradt
mélyedés lenni
mely puhán az ágyba
visszahívogat.
Olyan vagy, édes, mint a mérges áspis,
s én, mint a légért kapkodó egér.
Bár szívemen melengethetnék mást is,
egy csókod minden fulladást megér.
